Az aloe gél tartalmaz lignánt, mono-és poliszacharidokat, szalicilsavat, triterpéneket, szaponinokat, vitaminokat (A, C, E, B12), ásványi anyagokat, nyomelemeket. Az aloe lé egy sárga anyag, melyet rendszerint szárítanak és erős hashajtóként használnak. Az aloe gél elősegíti a sebgyógyulási folyamatot hidratáló tulajdonságai révén, megszáradását követően pedig a bőrt védő réteggel látja el. Az aloe gél stimulálja a kollagén szintézist, és felgyorsítja a seb összehúzódását. Állatkísérletek eredményei szerint az aloe gél rendelkezik immunmoduláns tulajdonsággal a bőrt ért UV B sugárzás károsító hatásaival szemben. Felületi alkalmazás esetén egyes bőrbetegségek mint a psoriasis által érintett bőrterületek nagyságát csökkentette. Az aloe gél rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással, a prosztaglandin E2 keletkezését csökkenti. Mérsékli a gyulladás helyén lévő duzzanatokat, bőrpírt és a fájdalmat. A legfrissebb kutatási eredmények szerint sikerült az aloe gélből egy antiallergén vegyületet (alprogen) kivonni. Az aloe gél közvetlen gátló hatással rendelkezik a tumor kialakulására is. Léteznek olyan szakirodalmi források, melyek szerint az antrakinon aloin képes inaktiválni a herpes simplex és az influenza vírust. A felületi kezelést követően az aloe gél égető érzést okozhat a bőrön. Kontakt dermatitisz szintén előfordulhat. Ezekben az esetekben alkalmazása felfüggesztendő. Az aloe lében lévő antrakinon származékok az erős hashajtók közé tartoznak, hosszú ideig való használat esetén felborulhat az elektrolit egyensúly, főleg káliumsók hiánya alakulhat ki. Orális alkalmazásakor a laxatív (hashajtó) hatás érvényesül. Az aloe lé orális alkalmazása nem javasolt, főleg 12 év alatti gyermekeknek, terhes és szoptatós kismamáknak, bélelzáródás és menstruáció esetén.