Keresés

Van, aki szeptember első hetében még lelkesen veti bele magát az újrakezdésbe, más pedig már néhány nap után úgy érzi, mintha hónapok óta megállás nélkül dolgozna. Reggel nehezebb felkelni, napközben jön a fáradtság, este pedig hiába lenne idő pihenni, az agy egyszerűen nem akar kikapcsolni. Ismerős ez az érzés?

Van, aki szeptemberben nemcsak a hűvösebb reggeleket, hanem egy egészen másfajta kellemetlenséget is észrevesz: gyakrabban puffad, feszül a hasa, teltebbnek érzi magát étkezések után, vagy megváltozik az emésztése. De tényleg az ősz lenne a hibás?

Van valami egészen különös a szeptemberben. A nyár érzése még bőven minden porcikánkban ott van, de egyszer csak újra megtelnek a naptárak, korábban kell kelni, elindul az iskola, visszatérnek a munkahelyi határidők, és a nyugodtabb nyári napokat felváltja a megszokott, sűrűbb hétköznapi ritmus. És közben sokan azt veszik észre magukon, hogy hiába szeretnének este kikapcsolni, egyszerűen nem sikerül.

Jellemző szeptemberre egy érzés, amikor hirtelen minden egyszerre változik. Reggel már hűvösebb van, korábban sötétedik, visszatér a munka és az iskola megszokott ritmusa, egyre több időt töltünk zárt helyeken, és néhány hét múlva már azon kapjuk magunkat, hogy egymás után köhögnek, tüsszentenek körülöttünk az emberek. Ilyenkor a legtöbben ugyanazt csinálják, mint tavaly, vagyis előkerül a C-vitamin, esetleg egy multivitamin, elkezdjük szedni a D-vitamint, és reméljük, hogy idén megússzuk a szezonális betegségeket.
 

Az ősz beköszöntével sokan tapasztalják, hogy gyakrabban fáj a fejük. Egyik nap még kellemesen meleg az idő, másnap már hűvös reggelre ébredünk, délután pedig újra kisüt a nap. Közben megváltozik a napi rutin, korábban sötétedik, elkezdődik az iskola és a munka intenzívebb időszaka, és sokan észrevétlenül kevesebbet isznak. De valóban az őszi időjárás okozza a fejfájást, vagy inkább több apró tényező összeadódása áll a háttérben? Erre a kérdésre keressük a válaszokat!

Van az a bizonyos időszak, amikor még alig hevertük ki az első náthát, máris kapar a torkunk, folyik az orrunk, köhög valaki a környezetünkben, és kezdődik minden újra elölről. Ősszel különösen gyakori érzés, hogy egyik betegségből esünk a másikba. De vajon tényleg legyengül az immunrendszerünk az ősz beköszöntével?

Ha szeptemberben vagy októberben azt veszed észre, hogy hajmosáskor több hajszál marad a lefolyóban, a kefében pedig szokatlanul sok haj gyűlik össze, nem feltétlenül kell azonnal megijedned. Az őszi hajhullás sokaknál valóban látványosabb időszak, és a haj természetes növekedési ciklusa mellett több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy ősszel feltűnőbbé váljon a hajvesztés. A hajvesztés nem csak esztétikai probléma. 

Az útifűmaghéj, más néven psyllium, a Plantago ovata magjának külső rétegéből származó, vízben oldódó élelmi rost. Különleges tulajdonsága, hogy vízzel érintkezve jelentős mennyiségű folyadékot köt meg, és sűrű, gélszerű anyagot képez. Ez a viszkózus gél áll a psyllium emésztőrendszerre gyakorolt legfontosabb élettani hatásainak hátterében.

A nyári agyköd témában több cikket is írtunk már az oldalra, de nézzük meg most, hogy ősszel ez a jelenség létezik-e. Van az a tipikus, sokunk által ismert őszi reggel, amikor már megittad a kávédat, leültél dolgozni, mégsem igazán akar elindulni az agyi tevékenység. Elolvasol egy e-mailt, aztán újra el kell olvasnod, meg újra és újra. Elkezded a feladatot, közben pedig azon kapod magad, hogy percek óta ugyanazt a mondatot nézed.

Augusztus végén még javában tart a nyár, a nappalok azonban már rövidülnek, és lassan visszatérünk a zárt terekben töltött, megszokott hétköznapokhoz. Ezzel együtt időszerűvé válik a kérdés: meddig képes a bőr a napfény segítségével megfelelő mennyiségű D-vitamint előállítani, és mikor érdemes a pótlásra gondolni? A válasz nem egy konkrét naptári dátumhoz köthető. A D-vitamin bőrben történő képződését elsősorban az határozza meg, hogy éri-e a bőrt a D-vitamin-szintézishez elegendő intenzitású UVB-sugárzás. Ebben szerepet játszik többek között az évszak, a napszak, a földrajzi szélesség, a bőrtípus, valamint az is, hogy mennyi időt töltünk a szabadban és mekkora bőrfelületet ér napfény. Éppen ezért a naptári ősz kezdete és a D-vitamin-szempontból kedvezőtlenebb időszak kezdete nem feltétlenül esik egybe. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy szeptember van-e, hanem az, hogy a mindennapi napfényexpozíció továbbra is biztosítja-e a D-vitamin természetes képződésének feltételeit.

A C-vitaminról legtöbbször az immunrendszer támogatása vagy az őszi-téli vitaminpótlás jut eszünkbe, azonban ez a jól ismert vitamin a bőr szempontjából is kiemelkedően fontos tápanyag. Nem véletlen, hogy a C-vitamin a belső szépségápolás és a modern bőrápolási rutin egyik gyakran emlegetett összetevője, hiszen részt vesz a kollagénképződésben, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, és hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

A melatonin hallatán sokan kizárólag egy alvást támogató étrend-kiegészítőre gondolnak, pedig a szervezet maga is előállítja ezt a hormont. A melatonin az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában vesz részt, termelődése pedig szorosan összefügg a környezeti fényviszonyokkal. Sötétedés után a melatoninszint természetes módon emelkedni kezd, éjszaka pedig magasabb szinten marad, miközben reggel, a fény hatására fokozatosan visszaesik. A szervezet saját biológiai órájának megfelelő működésére egyaránt hatással lehet az esti fényterhelés, a lefekvés időpontja, a nappali természetes fény, a stressz, a késő esti képernyőhasználat és az általános alvási rutin is. A cél tehát az, hogy olyan környezetet és napi ritmust alakítsunk ki, amely támogatja a szervezet természetes alvási folyamatait.