Augusztus végén még javában tart a nyár, a nappalok azonban már rövidülnek, és lassan visszatérünk a zárt terekben töltött, megszokott hétköznapokhoz. Ezzel együtt időszerűvé válik a kérdés: meddig képes a bőr a napfény segítségével megfelelő mennyiségű D-vitamint előállítani, és mikor érdemes a pótlásra gondolni? A válasz nem egy konkrét naptári dátumhoz köthető. A D-vitamin bőrben történő képződését elsősorban az határozza meg, hogy éri-e a bőrt a D-vitamin-szintézishez elegendő intenzitású UVB-sugárzás. Ebben szerepet játszik többek között az évszak, a napszak, a földrajzi szélesség, a bőrtípus, valamint az is, hogy mennyi időt töltünk a szabadban és mekkora bőrfelületet ér napfény. Éppen ezért a naptári ősz kezdete és a D-vitamin-szempontból kedvezőtlenebb időszak kezdete nem feltétlenül esik egybe. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy szeptember van-e, hanem az, hogy a mindennapi napfényexpozíció továbbra is biztosítja-e a D-vitamin természetes képződésének feltételeit.

A C-vitaminról legtöbbször az immunrendszer támogatása vagy az őszi-téli vitaminpótlás jut eszünkbe, azonban ez a jól ismert vitamin a bőr szempontjából is kiemelkedően fontos tápanyag. Nem véletlen, hogy a C-vitamin a belső szépségápolás és a modern bőrápolási rutin egyik gyakran emlegetett összetevője, hiszen részt vesz a kollagénképződésben, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, és hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

A melatonin hallatán sokan kizárólag egy alvást támogató étrend-kiegészítőre gondolnak, pedig a szervezet maga is előállítja ezt a hormont. A melatonin az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában vesz részt, termelődése pedig szorosan összefügg a környezeti fényviszonyokkal. Sötétedés után a melatoninszint természetes módon emelkedni kezd, éjszaka pedig magasabb szinten marad, miközben reggel, a fény hatására fokozatosan visszaesik. A szervezet saját biológiai órájának megfelelő működésére egyaránt hatással lehet az esti fényterhelés, a lefekvés időpontja, a nappali természetes fény, a stressz, a késő esti képernyőhasználat és az általános alvási rutin is. A cél tehát az, hogy olyan környezetet és napi ritmust alakítsunk ki, amely támogatja a szervezet természetes alvási folyamatait.